2021. március 24.
Dr. Bodó Árpád Zsolt, a Sprint Consulting alapítója és CEO-ja: 2001-ben neves és tapasztalt szoftveripari szaktekintélyek megalkották az Agilis kiáltványt, melyre azóta az agilis módszertanok "alkotmánya"-ként tekinthetünk. Ebben hitet tettek amellett, hogy fontosabbnak és értékesebbnek tartják az egyént és a személyes kommunikációt, a módszertanoknál és az eszközöknél, a működő szoftvert, az átfogó dokumentációnál, a megrendelővel való együttműködést, a szerződésen való alkudozással szemben és a változásra való reagálást, a tervek merev követésével szemben. Az agilis gyökere persze jóval korábbi, a legnevesebb példa talán a Toyota, amely a lean módszertan kifejlesztésének köszönhetően tett szert hatalmas előnyre. Ma már minden jelentősebb szoftverfejlesztő vállalat részben vagy teljes egészében agilis módszertanokat preferál (Microsoft, Google, Facebook, SAP, Nokia, Siemens, Expedia, és még sorolhatnám), de más területeken és iparágakban is népszerű. Az agilis keretrendszerek közül a legnépszerűbb a Scrum, melyben röviden összefoglalva ahelyett, hogy nagyméretű csapatok hosszú időn át építenének egy nagy terméket, kis csapataink vannak, amelyek rövid idő alatt kis részeket építenek és mutatnak be, folyamatosan integrálva ezeket egy nagy egésszé.
Az agilis bevezetés sikeréhez vezető úton általában a biztonság, a veszélyek elkerülése hiányzik, ugyanis természetes csapdákkal van kikövezve ez az út. Ezekből körülbelül 70-et azonosítottunk, ezt a listát projektjeink során általában az elejétől kezdve kitűzzük ügyfeleink falára. A legfontosabb okok között említhetném a menedzsment támogatásának hiányát (anyavállalát kényszeríti rájuk, csak a trendiség miatt akarják, vagy féltik a saját pozíciójukat), a csak belső coachokkal való próbálkozást (alkalmazottként nem fogadják el eléggé a tanácsait, nem konfrontálódhat annyira, nincs meg annyira az objektív rálátása), az átfogó képzési program hiányát (csak kulcsembereket oktatnak, és majd ő megtanítja a többieknek, vagy gyakorlat és tapasztalás nélkül kapnak haladó szintű képzéseket), a rebranding-et (a hagyományos projektmenedzsment szerepköröket csak “átfestik”), vagy ha nincs meg az infrastruktúra (megállnak az emberi, szervezeti oldalnál, hiányzik a szükséges mögöttes eszközkészlet).
Az első vízválasztó az, hogy a menedzsment hajlandó-e erről leülni beszélgetni. Itt máris van egy döntési pont: ha úgy döntenek, akkor párhuzamosan mehet a szervezet, csapat felmérése és a menedzsment “elvonulása” egy agilis alapozásra. Amikor már egy nyelvet beszélünk az ügyféllel, prezentáljuk megoldási javaslatunkat a menedzsmentnek, akik újabb döntési ponthoz érkezve választhatnak a teljes transzformáció, a rapid transzformáció vagy egyéb lehetőségek közül.
Rengeteg mindenben léptünk előre azóta. 2016-ban Magyarországon elsőként tudtuk kínálni a Lean Kanban University certified tréningjeit, és a Scrum Alliance-t jó egy-két évvel megelőzve vezettünk be olyan Advanced, vagyis haladó szerepkör-specifikus tréningeket, mint például az Advanced Scrum Master, Advanced Product Owner és az Agile Leadership. 2018-ban, hogy a cég növekedésével lépést tartsunk, nagyobb irodába költöztünk, és új transzformációs projekteket indítottunk Ausztriában, Németországban. A következő évben egy részben szakmai vezetői réteg vette át a cég vezetését és szolgáltatásaink bővültek egy Scaled Agile skálázási tréninggel, a Leading SAFe-fel, valamint interim Scrum Master és Product Owner feladatok ellátásával. 2020-ban a koronavírus járványhoz kellett alkalmazkodnunk, bevezettük az online oktatást és tanácsadást, melyet egyrészt oktatási módszertanunk, másrészt szimulációs gyakorlataink virtuális térbe adaptálása és fejlesztése előzött meg. Emellett örömmel tettünk eleget a felkérésnek, hogy a szakma mértékadó alapdokumentumát, a Scrum Guide-ot a 2017-es verzió után 2020-ban ismét magyar nyelvre fordítsuk.